Szólj, ha kell egy kritikus hang

Szólj, ha kell egy barát / Kortárs skandináv gyerekversek, Móra Könyvkiadó, 2023.

Bezzeg az én időmben... Ki ne hallotta volna már szülők, nagyszülők örökös elégedetlenkedését a fiatalabb nemzedékekkel kapcsolatban. Hogyan öltözködsz, beszélsz, viselkedsz, mivel ütöd el a szabadidődet, kikkel barátkozol – a felnőtteknek mindig akad kéretlen szavuk, bölcs iránymutatásuk. Ők persze mindig tudják. De mi történik akkor, ha a nagypapák már kevesebbet mesélnek és többet tévéznek, a nagymamák pedig zoknikötés helyett inkább barátnőikkel buliznak? Bezzeg az én időmben... a felháborodás egy jó csavarral a visszájára fordítható, így is tesz Aðalsteinn Ásberg Sigurðsson izlandi költő Változó idők című versében: „Ezúton kerestetik hagyományos nagymama és nagypapa / fáradt és lankadt, de azért eleven / mesés kedvű és gondoskodó / aki azért még emlékszik / mindarra, amire a gyerekek kíváncsiak”.

A szüleink, nagyszüleink idejében – bezzeg – megjelent egy vékony kis könyvecske, Ami a szívedet nyomja. Mai svéd gyermekversek címmel. Nagy hatása volt, könnyen meglehet, hogy versolvasó ismerőseitek, ha megemlítitek, fejükhöz kapva egyszerre zendítenek rá Siv Widerberg Szerelem című versére: „Sten-Malténak nagy, vörös és elálló / füle van. / Nekem tetszik / a nagy vörös és elálló / fül.” Talán ti is ismeritek, pedig ez már 49 éve volt. Azóta nem született hasonló válogatás, egészen mostanáig.

Mondhatnánk azt is, hogy nagy adósságát törlesztette fiatal olvasói felé az irodalom, a Szólj, ha kell egy barát. Kortárs skandináv gyerekversek című kötet miatt legalábbis eggyel kevesebb okunk van az elégedetlenkedésre. A nemrég megjelent könyvben ugyanis 16 kortárs északi szerző verseivel ismerkedhetünk meg, amelyeket Patat Bence, a kötet fordítója válogatott. Közel hetven vers öt különböző országból: Dánia, Norvégia, Svédország, Izland és Feröer-szigetek. Igazi csemege a(z északi) költészet kedvelőinek.

Csúnyán félreértenénk a kötet alcímét, ha azt gondolnánk, ezek az egybegyűjtött versek kizárólagos módon gyermekeknek szólnak. A műfaji megjelölés ebben az esetben inkább azt jelenti, hogy a versekben megjelenő nézőpontok hangsúlyosan a gyermekekéi, a versbeszélők bátrak, provokatívak, átlátnak a szitán, és – legfőképpen – tudják, hogyan kell jó kérdéseket feltenni, teljesen szokványos gyerekek, kiskamaszok tehát. Mindaz, ami a felnőttek számára magától értetődő, a gyermek nézőpontjából korántsem az, a világ a képzelet és a rácsodálkozás tárháza, ebből pedig mind okulhatunk, mielőtt még teljesen belefeledkeznénk a kitanult igazságok rendszerébe.

A Szólj, ha kell egy barát verseit a szerkesztők tematikusan rendezték hat egységbe. A szokványosabbnak tűnő család, barátság és szerelem témák mellett kiemelt szerepet kapnak a társadalmi kérdések és problémák, a klímakatasztrófa, a globalizáció és a fogyasztói társadalom, a kütyühasználat és a közösségi média, az iskola és iskolai zaklatás, illetve a létezést és a világegyetem egészét felölelő filozófiai felvetések is. Gyerekeket érdeklő és érintő kérdések színes palettája képződik meg, de a témák komolysága ellenére üdítően humoros szövegek ezek, sokszor groteszk vagy abszurdba hajló fordulatokkal. A kötetben olvashatunk szabadverseket és rímelő verseket is, a skandináv költészetre jellemző, egyszerű és letisztult nyelvhasználat ezekben a költeményekben is szembetűnő.

Annak ellenére, hogy különböző országok és szerzők kerültek egymás mellé, a kötet összetartó egységet képez, ebben pedig nagy szerepet kapnak Schall Eszter illusztrációi is, amelyek tökéletesen illeszkednek a szövegek humorához és hangulatához.

A könyv fordítója és illusztrátora a 92. oldalon

Olvastatok már verset arról, hogy milyen hosszú ellátási láncon halad végig egy étel, mielőtt az ebédlőasztalra kerülne? Ritkán gondolunk bele abba, hogy a kedvenc avokádónk vagy mangónk, narancsunk vagy kakaónk hány kézen és kilométeren keresztül utazik, hogy nekünk mindennapi különleges csemegénk legyen. Pár évtizeddel ezelőtt még sokkal kevésbé kellett ezzel számot vetnünk, ma már azonban tudjuk, hogy ezek a hosszú élelmiszer-ellátási láncok mind-mind nagy mértékben hozzájárulnak a természet és az embertársaink kizsákmányolásához. Épp emiatt bármelyik étkezésünk előtt felidézhetjük Andri Snær Magnason Asztali ima című versét:

Andri Snær Magnason

Asztali ima

A svéd klímaügyi aktivista Greta Thunberg óta egyértelművé vált, hogy a fiatalok fokozottan érzékenyek a környezetet, a társadalmat érintő világszintű problémák iránt, a Szólj, ha kell egy barát versei pedig pontosan rámutatnak, hogy ezek a kérdések milyen mértékben jelen vannak és formálják a gyerekek gondolkodását. Thorstein Thomsen versében Nagy Nick egyértelművé teszi: a felnőttek elképzelése arról, hogy a dolgok rendben vannak, egyenesen felháborító:

Thorstein Thomsen

Rendben van

Lenni vagy nem lenni, ez itt a kérdés. Shakespeare Hamletjének híres monológja kezdődik ezekkel a szállóigévé vált sorokkal. A nagy kérdést, hogy van-e egyáltalán értelme élni és életben maradni, Torgeir Rebolledo Pedersen Billentyűzettermészet című verse a következőképpen formálja át: „netezni / vagy nem netezni / ez legyen a kérdés?”. Shakespeare óta persze sokat változtak az idők, de hogy a létezés kérdése a netezés kérdésévé vált volna? Hátborzongató belegondolni, nem? A klasszikus sorok átírásával Pedersen valami hasonlót sugall: a digitális valóság olyan mértékben hálózza be a mindennapjainkat, hogy már tudomást sem veszünk róla, hiszen ott beszélgetünk, találkozunk, szórakozunk, onnan informálódunk. Sokkal gyorsabban tudunk kapcsolatba lépni másokkal és információhoz jutni, mint valaha, de hogy az internet óriáspókhálója ténylegesen kitágítja a világunkat, vagy inkább beszűkíti: ez is nagy kérdés...

a könyv 69. oldala

A Szólj, ha kell egy barát alkotásai nemcsak témák szempontjából lépnek túl a gyermekversekről szóló elképzeléseinken, hanem nyelvezetükben és szóhasználatukban is újat mutatnak. Például amikor az előzőekben megismert Nagy Nick, Thorstein Thomsen verseinek visszatérő alakja, ellátogat a Joyce nevű, erős akcentussal beszélő (😉) iskolapszichológushoz, kiderül, hogy Nick nyomdafestéket nem tűrő gondolatai helyet kaphatnak egy versben, ahogy az is, hogy Nick tudja, hogyan kell túljárni az iskolapszichológus eszén, és kérdésére elvárásainak megfelelő választ adni.

Életünk során folyton elvárásokkal találkozunk arra vonatkozóan, hogy miképpen viselkedjünk, gondolkozzunk, milyenek legyünk. A társadalom írott és íratlan szabályait a felnőttek már jól ismerik, és igyekeznek a gyermekeket is afelé terelni, de néha kilóg a lóláb, a kettős mérce, mint a Felnőttek című versben.

Ruth Lillegraven

Felnőttek

A Szólj, ha kell egy barát versei megmutatják, hogy a velünk született kritikus hang, rákérdezés és rácsodálkozás a gyerekkorban még meghatározóan jelen van, a kötetet lapozgatva pedig megkapaszkodhatunk benne. Kapaszkodjunk nagyon sokáig!